Jachtnavigátor II., 1. Nyílt tengeri navigáció története, 1.1. Csillagászat az ókorban  

{69} hivatkozás

Az asztrolábium csillagászati mérőműszer. Az asztrolábium a bolygók pályájának és pillanatnyi helyének meghatározására szolgál, a ptolemaioszi univerzum egy modellje, az európai középkor és reneszánsz legelterjedtebb tudományos csillagászati eszköze, sokféle mérésre alkalmas észlelő és számoló műszer.

Legfőbb alkalmazásai a következők:

  • Adott földrajzi szélességen a dátum ismeretében a helyi valódi idő meghatározása néhány perces pontossággal (a Nap vagy a fényesebb csillagok horizont feletti magassága megmérése után).
  • Napi csillagászati események, Nap, Hold, csillagkelte, delelése és nyugta meghatározása (adott napon, Nap esetén a szoláris, Hold esetén lunáris naptári dátum ismeretében).
  • A fordított műveletek lehetőséget adnak a hely földrajzi hosszúságának meghatározására adott dátum esetén, az időpont vagy a napi csillagászati esemény ismeretében.

Az asztrolábium egy kör alakú alaplemezre épül fel (ez a mater), amelynek peremén szögbeosztás és óraosztás is van. Az alaplemez előoldalára egy (vagy több) szögbeosztásos korong, tympanum illeszthető – erre vésték az éggömb fokhálózatának síkra vetített képét. A zodiákus gyűrűn az állatövi beosztás, az állatövi csillagképek neveivel. Efölött forgatható a csillaggyűrű, a rete. A rete 28 fényes csillagot jelző tüskét tartalmaz.

Továbbiak:    Wikipédia        A asztrolábium és használata