Jachtnavigátor II., 1. Nyílt tengeri navigáció története, 1.1. Csillagászat az ókorban  

{68} hivatkozás

Az armilláris gömb vagy armilláris szféra egymásra merőleges, valamint párhuzamos síkokban egymásba épített fémgyűrűkből álló csillagászati eszköz, amit főleg az ókorban és a középkorban használtak. A latin armilla szóból ered, amelynek jelentése karperec, karkötő. Kr. e. 255-ben alkotta meg az első armilláris gömböt Eratoszthenész görög matematikus.

A fémgyűrűk az éggömb főköreinek, az Egyenlítőnek, az Ekliptikának, a horizontnak, a meridiánoknak és a különböző szélességi párhuzamos köröknek feleltek meg. Ezeket a gyűrűket szögmérésre alkalmas skálabeosztással látták el. A szerkezet központjában egy gömb foglalt helyet, amely a Földet, mint a megfigyelt éggömb középpontját demonstrálta. A gömb segítségével az állócsillagok mozgását lehetett megfigyelni és leírni, ezért az égbolt modelljeként is emlegették.

Érdekesség, hogy a gömböt nem csak képzőművészeti alkotásokon látjuk viszont a későbbi századokban, de a mai portugál lobogóban is feltűnik. A gömb a hajdan fényes portugál gyarmati birodalomra és a felfedezőkre utal.